2010. október 30., szombat

Vízipipa A'la K2...

Üdv. Néktek halandók!
Megvan az új pipám, ami annyira atomzsilett, hogy túlságosan is lefoglal mostanában:)
Nem is rizsázok...Jöjjenek az adatok:

Származás: Egyiptom
Szín: Piros + Egypt mintás....
Méret: 82Cm
Normál kerámia
250Gr Dohány
10 csomag öngyulladós szén  [Coco, stb...]
1 személyes.

Nos a pipáról ennyit...Szép csomagolásban kaptam, szép kis tatyóban így semmiféle sérülés nem keletkezett rajta. Viszont a dohány amit kaptam az nagyon érdekes...Sosem hallottam még róla és a neten sincs semmiféle leírás róla vagy hasonlóról...
  Neve: Al Malkah [ Al-Swete ]
Íz: Cseresznye

Aprítottság: Egészen apróra lett tépkedve



Időtartam: 5 perc míg bemelegszik és utána körülbelül 60 percig érezhető az íze, de utána szépen elkezd veszíteni az erejéből.



Csomagolás: Nagyon szép és igényes. Díszes kartondoboz, benne egy műanyag tégely, abban egy légmentesen lezárt aluZacsi és abban egy szintén légmentesen lezárt nylon.

Szép nagy füstöt lehet vele eregetni, nagyon finom ízzel és illattal rendelkezik.

 Ha jól olvastam, akkor ebben a fajtában alapból (???) van glicerin a nagyobb füst érdekében, de, mint tudjuk a glicerin hashajtó hatású szóval lehet, hogyha órákon át szívnám, akkor rám jönne a szapora...:)

2010. október 7., csütörtök

Karate Kölyök 2010

Gondolom senkinek sem kell bemutatnom eme remeket, mert (remélem) már mindenki látta legalább egyszer, de, ha mégsem, akkor igyekszem meghozni hozzá a kedved! A filmben olyan emberek játszanak, akik miatt már alapból is megérné megnézni, ilyen ember például Jackie Chan vagy Will Smith fia Jaden Smith. Nos Én személy szerint a fiút eddig nem ismertem, de azt hiszem nem esett messze az alma a Smith fától, hisz a filmben a kissrác jól teljesít, mind a színészkedést mind a harcot tekintve. Jackie hozza a formáját, de rossz látni, hogy egy ilyen (számomra) legenda így megöregedett, persze még mindíg tud bunyózni és képes kitolni magából a top teljesítményt, de azért már felette is elárt az idő. Nos, akkor dumáljunk a filmről.
A történet nem túl bonyolult vagy egyedi éppezért nem fogok róla sokat írni. Van nekünk egy amerikai fél-családunk (az apa meghalt, derült ki a film első 2 percében), akiknek el kell költözniük a messzi kínába, hogy ott új életet kezdhessenek, minden rossz, fájdalmas emlék nélkül. Amint odaérnek mindkettőjüknek feltűnik, hogy teljesen másképpen mennek a dolgok arrafelé, vegyük például az állandó spórolást, a tumultust, a fagyit vagy azt, hogy még a nyamvadt játszótéren sem lehet már nyugodtan csajozni. A srác szeretne barátokat szerezni, de egy helyi gyerek, valami Kung-Fu-s gyökér minden lépését figyeli és tudtára adja nemtetszését, de, egy idő után, már nem elég a szó, így jól szét rúgja a se...Bocsánat...jól elveri a srácot, megkeserítve a hátralévő éveket, melyeket ott fog tölteni kínában...Legalábbis ezt gondolja a srác...Még ezután kétszer megalázzák és megverik, majd az utolsó verésnél, a mogorva házmester (Mr.Han-Jackie) Dre segítségére siet és megvédi, a sok kis hülyét akik pedig bántották, azokat meg jól elveri, ahogyan azt illik. Ezután nagy nehezen, de belemegy, hogy segít Dre-nek és beszél a gyerekek Kung-Fu tanárával, hogy legyen szíves visszafogni a tanítványait, mert ez így nem állapot, de megértés és béke helyett csak egy háborút sikerül kirobbantani kettőjük között, aminek aztán az lesz a következménye, hogy Dre és az a másik srác meg kell, hogy mérkőzzenek a helyi bajnokságon. Jackie felelősnek érzi magát emiatt és elvállalja Dre oktatását, hogy, ne verjék már szét teljesen, ha nem muszáj. Elég érdekes tanítja meg a harcművészet eme ágát, de olyannyira hatékony, hogy még önmaga is meglepődik rajta, miket nem képes kihozni az emberből a Kung-Fu. Később bonyolódik minden egy szerelmi és egy dráma szállal, de ezután minden rendbe jön és a bajnokság napja eljön. Dre azóta mindent tökéletesen elsajátított és megértett ámbár még kicsit fél, de az első pár ütős elfeledteti vele a félelmet és előhívja belőle a harcost, aki olyan tudással és erővel rendelkezik, hogy akárkit képes legyőzni.
Nos röviden ennyi, de egy csomó mindent kihagytam, hogy ne Spoilerezzek. A film tanulságos, hangulatos, pörgős (egy idő után) és élvezhető. Talán egy kicsit sokáig húzták az elejét, de, ha végig ülöd és elgondolkozol, akkor azt fogod mondani, hogy mindegy, mert ez a film zseniális. A színészi alakítások egész jók, látszik, hogy legtöbben szépen megdolgoztak a fizetésükért, mások kevésbé, de őket nem is szerepeltetik sokat a filmben. A rendezés jó, a harcok megkoreografálása egészen pöpec, eltekintve a túlzásoktól, mint amit például a film végén is látni fogunk, de elnézzük ezt is, mert szerethető a karakter és kinézzük belőle ezt a hatalmas teljesítményt. Zenei téren a film ismét doborít, de csak addig a pontig, míg be nem jön a késztői lista, ugyanis, akkor felcsendül egy Justin Bieber nóta, ami annyira illúzióromboló és még rettenetes is...
Ennyit írnék a filmről most...No nem azért, mert nem akarok többet, hanem, mert lassan indulok pestre és, addíg még össze is kell szednem magam az útra. Összességében ez egy nagyon jó film, mindenkinek bátran ajánlom és adok neki 7pontot a 10-ből.

2010. október 6., szerda

Csúszások!

Sziasztok!

Gondolom észrevettétek, hogy mostanában semmi újat nem írtam...Nos ez azért volt, mert időm nagy részét kórházban vagy hasonló érdekeltségű helyeken töltöttem és így nem igazán volt időm bármit is idefirkálni, de most, hogy megműtöttek újból munkába állok, főleg, hogy 2-3 hétig nem mehetek sehova:) Lesz időm tesztelni Boxon...A Ps-en és Pc-n is:)

De, hogy kiengeszteljelek titeket készítettem nektek egy képet a legtutibb EVOX-ről, ami valaha legördült a Mitsu gyárból...Csak azé' ilyen Fasza mert a miénk:D
Igazán művészire sikeredett!!!

2010. szeptember 25., szombat

Race Driver: GRID Teszt

Race Driver: GRID
A Codemasters csapata ismét nagyot alkotott és bebizonyította, hogy Ők bizony nem kispályások. A Colin McRae: DiRT továbbfejlesztett NEON motorjából, az EGO-ból egy zseniális sebességhuszár játékot hoztak össze, ami manapság sajnos elég ritka.


Az első indításkor érdemes végignézni a bemutatkozó videót, mert egyszerűen látni kell. Nagyon brutálisra sikeredett. Jó verdák, sebesség és gyönyörű grafika, mi kell még? Én tudom! Vérpezsdítő zene és az autók tüdő döngető, érces hangja, a Skyline morajlása, a Viper haragos morgása és a Camaro erőteljes hörgése kell ide, így minden megvan, ami a tökéletes autós játékhoz elengedhetetlen.
 
A játék menüjébe lépve megpillantjuk az első saját verdánkat, ami egy szexi és erős Mustang. Még mielőtt megkezdenénk pályafutásunkat előbb még meghívásos próbaversenyeken kell megcsillogtatnunk még elég kezdetleges vezetési tudásunkat. Miután letudtuk a versenyeket, megalapíthatjuk saját kis versenyistállónkat, elkészíthetjük a kocsijaink egyedi sablon festését és a szponzorok logóit is fel kell majd helyeznünk.


A játék talán legjobb húzása, hogy itt nincsen főnök, azaz a magunk urai vagyunk, nem piszkál minket senki, nem kell senkinek, csak Önmagunknak elszámolni. A versenyek kategóriák és országok szerint lettek osztályozva. Vannak az amerikai versenyek, ahol a vérbeli amcsi benzinzabáló gépszörnyek vannak a középpontban és velük kell teljesítenünk a kihívásokat. Akadnak még japán verseny sorozatok, ami a tuningolt, import autók és a Driftelés köré épül, majd végül, de nem utolsó sorban az európai versenyek, ahol a túraautókkal kell nyerni a futamokat.


Mindegyiknek egy teljesen egyedi és különálló világa és hangulata van. A versenyek közül megemlítenék párat, amik elég szokványosak manapság, de mivel nem igazán kaptunk sosem egy olyan igazi jó kis versenyzős játékot, így üdítő lehet akár még egy egyszerű körverseny is.
 
Nos, vannak a Drift futamok, ahol is a cél az, hogy megadott időintervallum alatt kell kihoznunk magunkból a maximumot és elérni a lehető legmagasabb pontszámot. A drift lényege a sebesség, az erőcsúsztatás, a kuplung és a kézifék használata. Minél nagyobb ívben és minél hosszabban csúsztassuk a kocsit a megfelelő irányba, azaz nem faltól falig.


Újdonságként már a 24 órás Le Mans futamok is helyet kapnak a játékban, de nem hiszem, hogy bárki lenne olyan elvetemült, hogy 24 órán keresztül fogja a kontrollert, nyomja a billentyűket vagy tapadjon a kormányra, de, ha netán mégis van valaki, akkor annak gratulálunk a kitartásához és teljesítményéhez, de picit beteges.


Végül az Open Wheel versenyek, amik nagyban hasonlítanak a forma1 világára, mind pályák, mind autók tekintetében. Ennek a fajta versenynek semmi különösebb érdekessége nincs, de azért nagyon jó, hogy a játék ilyen változatosan és izgalmasan tálalja nekünk az autóversenyzés száguldó világát.
 
Mint az elején mondtam, nincs főnökünk, de egy menedzserünk azért van, hogy mégse legyünk túl magányosak ott a volán mögött. Természetesen nem ezért tarjuk, hanem, hogy a pénzügyeket és a versenyeket intézze, s minden versenyre kitaláljon nekünk különböző részfeladatokat, amiket teljesítve hatalmas pénzmag és tisztelet lesz a jutalmunk. A szponzoraink is ezen az elven fizetnek, de az Ő kikötéseik többnyire másből sem állnak, minthogy mindig nyerjünk az adott autóosztályon belül, álljunk dobogóra vagy egyszerűen csak menjünk végig a versenyen. Aki szeretne nagy elismerést, sok gyönyörű arany kupát, annak bizony minden egyes versenyt meg kell nyernie, de a részfeladatok teljesítésével is elérhető a karrier végigjátszása.
 
Mikor már lesz egy kis tőkénk, akkor befektethetjük új, illetve használt autókba, javításra nem kell költenünk, az legyen a szponzorok és támogatók dolga. Szükség is lesz majd az autócsodák beszerzésére, hisz minden versenyszámhoz különböző osztályú autók kellenek. A karrier előrehaladtával mindig lesznek újdonságok a versenyeken, hogy folyton elszórhassuk a lóvét és, hogy biztosan ne unjuk meg a játékot sohasem.
 
A grafika valami fantasztikus lett. Még nem láttam ennyire szép játékot, egyszerűen a padlón keresgettem az államat mikor felvettem a grafikát maximális részletességre. Az autók csak, mint egy Need For Speed-ben itt is gyönyörűen ki vannak dolgozva és, ha valaki netán igazán bele akarja élni magát, annak megadatik, hogy egyenesen a volán mögé helyezkedjen, ugyanis minden autónak van belsőnézete. A textúrák tű élesek, nem elnagyoltak és a mosódás sincs eltúlozva, éppen megfelelő. A törésmodell pedig valami hihetetlen. Az autó atomjaira bontható némi ügyeskedés után.
 
A hangulat remek, amit a változatos pályáknak, helyszíneknek, autóknak és a páratlan vezetési élménynek köszönhetünk. Az irányítás stílusa az árkád szó jellemzi a legjobban, így nem szükséges túl nagy tehetség az autó megfelelő irányban tartásához, de mégsem engedhetjük el magunkat teljesen, hisz a gáz és fék adagolására oda kell figyelnünk, ha nem szeretnénk felkenődni a betonfalra és átrepülni a szélvédőn, hogy az arcunkkal felradírozzuk az aszfalot, szóval csak óvatosan. A hangulatot és a szavatosságot tovább fokozza a visszapörgetés lehetősége, ami nagyon hasznos, hisz, ha helyrehozhatatlan hibát vétünk nem szeretnénk újból nekifutni a versenynek, merthát néha elég idegesítő főleg, ha a verseny 10-15 körös vagy még több. Az Instant Replay-ben elkapni a pillanatot, ahol még éppen megtudjuk oldani a helyzetet és megnyomni a bűvös F12-es billentyűt, majd újból nekiesni az adott kanyarnak vagy előzésnek.
 
Az irányításról még annyit, hogy, mint mondtam elég árkádos és egyszerű, de mégis rengeteg ember panaszkodik, hogy nem tud bevenni még egy 20-as kanyart sem, nos erre annyit tudok reagálni, hogy tanuljatok meg vezetni kedves barátaim. Akinek meg végképp nem megy az szerezzen be magának egy jó kis kormányt vagy kontrollert.


Sajnos a single player módban ellenfeleinket a nem túl okos mesterséges intelligencia irányítja így szeretnek a megfelelő íven és megfelelő sebességgel utazni, néhányuk mindig idegesítően profin veszi be a kanyarokat, a többi pedig még a legegyszerűbb résznél is képes kipördülni és mindenféle érdekesebbnél érdekesebb manővert végrehajtani. Ez viszont, nem von le az élvezeti értékből, mivel ott van még a multiplayer lehetőség, ahol is az igazi ellenféllel kell szembenéznünk, aki CPU-s társával ellentétben nem csak gondolkodik, hanem érvel is és mérlegeli a dolgokat, leszorít és kilök, nem lacafacázik és nem könyörül.
 
A GRID-ről körülbelül annyit tudok elmondani, hogy valami fenomenálisra sikeredett és minden egyes autórajongónak bátran ajánlom megvételre, nem fogja megbánni. Mostanában körülbelül 2000FT-ért vesztegetik a boltokban így érdemes beszerzni. A gépigény is elég baráti, ahhoz képest, hogy még minimum részletesség mellett is eldobjuk az agyunkat a látványtól.
Nos remélem tetszett a teszt és továbbra is olvasni fogsz. K2 voltam.

Mass Effect 2 Teszt

Mass Effect 2 Pc teszt
 
A játék egy hónappal azután folytatódik, hogy Shepard parancsnok és hűséges csapata legyőzte Sarent, megmentette a fellegvárat és az emberiséget a Gethek pusztításától. De az ötvenezer évente újra és újra felbukkanó kaszások továbbra is hatalmas fenyegetést jelentenek, s a Getheknek is maradtak még erőforrásai. 
A szövetség ezután Shepard-ot bízta meg a Gethek felkutatásával és végleges felszámolásával. Senki sem vélte egyszerűnek ezt a feladatot, de azt, hogy mi fog következni ezután azt senki sem sejthette előre...
 
Egy drámai bevezető után szinte azonnal a sűrűjébe dob minket a játék és ezzel kezdetét is veszi a kaland, mely életre szóló emlékekkel fog megajándékozni minden egyes játékost, aki csak az útjába kerül. Ezt bizonyítja az is, hogy a játékot lehetetlen letenni vagy félrerakni egy másik miatt, hisz ennél egész egyszerűen nem létezik jobb (Legalábbis saját műfaján belül). Mielőtt még nekivágnánk a sztorinak a játék kellőképpen felkészít minket az elején lévő bevezető résszel, ahol megismerhetjük az újdonságokat és elmagyarázza a fedezékrendszer használatát. 
Nemsokkal később részt veszünk első tűzharcunkban és megismerkedünk leendő csapatunk egyik tagjával is. A harc közepette elmagyarázza, hogy mi a helyzet és, hogy Ő a segítségünkre lesz fegyveres és biotikus tudásával egyaránt. Megmutatja biotikus erejét ezzel be is vezet minketve a parancsnoki HUD rejtelmeibe.
Nos, nem spoilerkedek többet, hisz főbenjáró bűn lelőni a sztorit. Ugorjunk vissza egy kicsit!
 
A játék elején a bevezető után kapunk egy menüt, ahol megalkothatjuk azt a Shepard-ot, akit a monitoron látni szeretnénk. A rengeteg lehetőség közül alig tudunk majd válogatni, mert egyik jobb, mint a másik. Kiválaszthatjuk korábbi életének hátterét, hírnevét és tényleges kinézetét, s, ha ezzel elkészültünk már indul is a buli.
A játékról azt lehet elmondani, hogy elődjével szemben itt inkább az akció részekre fókuszáltak, mintsem az RPG elemekre, de nem kell aggódni a játék vérbeli szerepjáték maradt. A döntéseink, a társainkkal való viszony és a játékban elkövetett tetteink még sohasem voltak ennyire fontosak a játék végkimenetelének szempontjából. Ide ész kell, stratégia...Mindent át kell gondolni. 
A döntéseink befolyásolják majd, hogy milyen személyiségű lesz karakterünk, bunkó, laza, kegyetlen azaz egyetlen szóval Renegát, de, ha inkább a békés megoldás híve vagy, akkor lehetsz példakép, s így mindent el tudsz majd intézni beszélgetés útján, vérfürdő nélkül. Ezen tulajdonságainkat felhasználva alakíthatjuk a történetet. Minél több pontszámunk van például renegát rublikánkban, annál több beszédlehetőség nyílik meg előttünk, s a példakép pontszámokkal is ugyanez a helyzet. Ha olyan szituációba keveredsz, ahol döntened kell valakinek vagy valaminek a sorsáról, akkor ott megjelenik majd egy vörös vagy egy kék ikon, amit színének megfelelő dologra használhatunk. A vörös a renegát jelzése, melyre rákattintva merész húzást hajthatunk végre. A kék ikon legtöbbször, olyankor jelenik meg, ha valakinek az élete a kezünkben van és dönthetünk, hogy segítünk neki vagy sorsára hagyjuk.
A játékmenet kellően pörgős és izgalmas, az üresjáratok éppen elég időt adnak a pihenésnek és a kapcsolatok ápolásának. Mivel te vagy a csapat, sőt a Normandia  főnöke így neked kell egyben tartani a legénységet és a hajó ügyeit intézni. 
A grafika észbontóan gyönyörű lett és alacsony gépigénynek köszönhetően senkinek sem kell nélkülöznie eme csodás látványvilágot melyet az univerzum nyújt. A textúrák tűélesek, minden csillog, ahogyan illik és kissé bugos ugyan, de szépsége miatt meg fogjuk bocsájtani neki. A karakterek kidolgozottak, a mimika félelmetesen mesteri és a bolygófelszínek is nagyon jól festenek. 
Fegyverarzenálunk mérete igen jelentős, hiszen szinte minden fegyvernek van továbbfejlesztett változata és annyi féle-fajta fegyverrel találkozhatunk, hogy a vége felé már a bőség zavarában nem tudunk majd mit választani. Elsősorban a karabélyok, a shotgunok, a puskák és a pisztolyok jelentik a seggberúgáshoz szükséges eszközöket. Később, ha belénk kötne valami termetesebb -Badass- ellenfél, akkor nem kell az egyszerű fegyvereinkre hagyatkozni, hisz elővehetjük a nagyágyúnkat, mely ugyan kevés lőszerrel rendelkezik, mégis, hatalmas pusztítást okoz. 
A történetet nem szeretném lelőni, de mégis el kell mondanom néhány dolgot róla. Nem tudom, ki, hogy van ezzel, de talán az előző részben talán jobban ki volt dolgozva, mint itt, de mégis még így is tíz pontos. Kapunk egy mesteri kezdést és egy tökéletes, isteni befejezés, de maga a történet mégsem nyújtja azt a felejthetetlen élményt, mint az első részben. 
Nos a csapatépítés után elérkezünk arra a pontra, ahol el kell indulnunk és belekezdeni az "Öngyilkos küldetés"-be. Tulajdonképpen a játék arról szól, hogy van egy küldetés, mely totális öngyilkosság és csupán a legjobbaknak lehet valamicske esélyük a túlélésre, de ők sem reménykedhetnek. Lehetetlennek bizonyult eddig mindenki számára, de most Shepard bebizonyíthatja, hogy tévedés ezt állítani és, hogy le lehet számolni a fenyegetéssel.
A Mass Effect 2 szinte minden tekintetben felülmúlta elődjét, kijavítottak benne minden hibát, melyet a első részben felfedeztünk, s minden ami nem tetszett az alapos változáson esett át...Igazából ez az ami miatt nem mindenkinek fog tetszeni...Annyira más lett, hogy szabályszerűen megdöbbenti az embert és ez nem mindenkinek jön be.
És a számomra egyik legfontosabb dolog még szóba sem került...Bizony, a zene! Nos erről ódákat lehetne zengeni, hisz olyan csodálatos, fülbemászó dallamok csendülnek fel, miket senki nem felejt míg él. Erőt sugall és adrenalint pumpál! Ezek után egyetlen begyüjtő, Kaszás vagy Geth sem menekülhet! 
Elnézést a teszt rövidsége miatt, de, ha belekezdtem volna, akkor 10 oldalas lett volna! Köszönöm, hogy elolvastad! - K2

2010. szeptember 24., péntek

Playstation MOVE teszt

Bizony, bizony...Leteszteltem a fagyit! Előszónak annyit, hogy nem győzött meg.

A teszt több, mint 2,5 órán át tartott, de a végén már kínomban nem tudtam mit kezdjek magammal így elmentem rendelni 2 hambit. A hambi viszont fincsi volt...Hűséges Thaiboxos barátom, Laci is velem tartott, de Ő is megbánta, akárcsak jómagam.

Csak olyan játékok álltak rendelkezésünkre amik még csak DEMO verzióban elérhetőek, de a legtöbbet már a bekapcsolásnál rühelltük.
Játékok, amikre emlékszem:
- Tiger Woods [Golf] 
- Shoot [Shooter (ultra brutális mi?)]
- Tv Superstars [Nem is emlékszem rá annyira jó volt]
- Tumble "kockarobbantgatós" cuccos.

- Scratch valami [A Motion Controllerrel a levegőben rajzolva kellett a zenébe különféle hangeffekteket belecsempészni!]
- Ping Pong [Ping Pong?!] 
- Koronghajigálós gamma:)
Minden játék előtt szépen be kell kalibrálni a Move-ot és felmérni a helyzetét a kamerához képest így elérve a legnagyobb pontosságot...Ez sem mindíg zökkenőmentes, de jó muri:)
Ne tévesszen meg az az LG felirat:P


A képet egy 109Cm-es Samsung Plazma szolgáltatta 1080P felbontásban.
 Kinézetre a Move nem nagy durranás, de nagyon poén az a kis világító gumilabda a tetőn!
Imádtam, ahogy villog, mert olyan volt, mint valami színváltós műanyag fagyi:)

 Az az Eyetoy szerű valami először kicsit furcsának hatott, de végülis elfogadtam, hogy kicsi és szinte észre sem lehet venni, ha ügyesen pakolod el.

Kezdtem először a zenei aláfestéssel...Hát az valami zseniális:) Látni magamat és összefirkálni, hatalmas élmény! A zene kicsit monoton, de gondolom a teljes verzióban már válogathatunk és hosszabbak is lesznek.
Mindenféle lehetőség van, kezdve az ecset nagyságával, folytatva az alakjával és színével, majd a hanghatás kiválasztásával! A kontrollert mozgatva a zene alatt a mozgással azonos tempóban megszólal az általunk kiválasztott effekt. Én a DJ nevezetű hanghatást használtam, mert az összes többivel csak elrontani tudtam a muzsikát, de ezzel olyan jól tudtam nyomatni a "beat"-et, hogy már már gondolkodtam rajta, hogy felveszem és jó pénzért eladom valami lecsúszott kiadónak:) Már közel fél órája toltam, mikor rám szólt haverom, hogy ez marha unalmas és valami mást is próbáljunk ki. Nagy duzzogással, de végül belementem, hogy lépjünk ki és válasszunk valami mást.

Ki is választottuk a koronghajigálós játékot, de már az első pályán azon gondolkodtam, hogy a fagyit belevágom a TV-be. A korongot sikerült egyenes irányban eldobni (már amikor), de olyan erővel és sebességgel, hogy az a célterületen landoljon...Nos körülbelül 10-edjére sikerült, pedig mi Hardcore gamerek vagyunk. A grafikában csalódtam, de lehet csak amiatt, hogy Én azt vártam, hogy olyan lesz, mint a Wii csak sokkal komolyabb grafikával és nagyobb precizitással. A grafikáról annyit, hogy rondának nem ronda, de szépnek sem szép. A precizitásról pedig, hogy, ha nem is olyan őrült sokat, de látványosan késett imitt, amott a move, azaz mire Én már leengedtem Ő még vígan tartotta a korongot. 

Miután már nagyon készen voltunk, gondoltuk lövöldözünk egyet, hisz abban jók vagyunk!
Nos itt is tévedtünk, de mégis ez tetszett a legjobban!

A játék abból áll, hogy van egy célkereszt és egy filmet akarunk leforgatni fabábuk segítségével...Ha példát akarok mondani, akkor olyan, mint anno PC-n a Virtua Cop vadnyugati köntösben.
A játék brutálisan szórakoztató és még majdnemhogy szép is:) 1 pálya kb 7-8 perc, de az a 7-8 perc annyira izgalmas, hogy még soknak is érzed eleinte, de utána meg egyre kevesebbnek. Két szintet toltam végig és meg kell mondjam, amilyen egyszerű a játék, annyira nagyszerű! Pörgős, változatos, vicces és szórakoztatja az embert, plusz ébrentartja, hisz egy pillanatra sem lankadhat a figyelmünk különben csúnya véget érhet az amúgy vicces kis kalandunk. Példának okáért egyszer félrenéztem, mert haverom látott valami Pipit és meg akarta mutatni nekem is...5másodperc nem telt bele már soroztak egy 6 csövű rögzített gépágyúval és bele is pusztultam. A pályák kiválóan voltak összerakva, mert minden pontosan ott volt, ahol lennie kellett. Ha fedezékbe akartam vonulni elég volt lefelé húznom a fagyit és máris elbújtam a röpködő golyók elől, majd miután elállt a golyózápor felpattantam és mindenkit legyalultam. Egyébként rengeteg rombolható és interaktív pályaelemet találhatunk a pályán, amiket használva megkönnyíthetjük a dolgunkat. Ezek nagyon jó dolgok, de ami itt a lényeg lenne az elég gyatra...A célzás...Hát, erről annyit, hogy a Move-nak különféle hangulatai lehetnek, mert egyszer atomfürgén és hatalmasat ugrik a mozdításra másszor viszont csak később és lassan vánszorog a célpont felé, akármennyire is rángatom, de ettől függetlenül élvezető marad a játék csak kicsit nehezebb, mint az átlag:)

Nos...Mást nem nagyon akarok elmondani róla, mert nincs mit...
A Move számomra egy kicsit csalódás volt, mert sokkal többet vártam, de lehet, hogyha majd lesznek HC címek is, akkor másképpen fogom gondolni, addig viszont marad a "haragszom státusz". 


2010. szeptember 23., csütörtök

Paranormal Entity

Baljóslatú cím...
Nos első bejegyzésemet az Asylum stúdió egyik gyöngyszemének bemutatásával fogom kitölteni.

Ahogyan az mindenki számára világossá vált, az Asylum a népszerű és nagy sikernek örvendő "Paranormal Activity" című filmet akarta másolni, de szerencsére nem egy az egyben lett lemásolva.

Nappali...


Míg az Activity-ben mindössze egy kamera volt jelen, itt már 4 darab rögzíti az eseményeket, minden szobára és a nappalira jut egy, sőt még plusz egy Handycam is besegít, hogy ott is láthassuk az történéseket, ahová a rögzítettek nem látnak el. A film szereplői egy amerikai család akik családfőjük elvesztése óta foglalkoznak a paranormális jelenségekkel, mert úgy hiszik, hogy az Ő szerettük próbál üzenni illetve jelezni nekik valamiféle módon. Egy kis idő múlva azonban olyan dolgok történnek, amik sosem voltak jellemzőek arra az emberre akit elvesztettek és így felmerült bennük a gondolat, hogy talán nem is Ő "dolgozik" a házban. Éppen ezért szerzik be a kamerákat és kezdik meg a mindennapok rögzítését. Szép lassan lesz beadagolva mindez nekünk, de utána felpörögnek az események és szörnyűbbnél szörnyűbb dolgok veszik kezdetüket. Ennyit a történetről...

Csak nincs valami probléma?


 A film feszültséggel teli, de néhol mégis inkább hat viccesnek, mintsem ijesztőnek, de, ha azt vesszük, hogy  milyen kevéske pénzből lett összedobva, már ez is szép teljesítmény.

A színészi alakítások számomra harmatgyengék voltak, hisz semmiféle érzelmet nem véltem felfedezni az arcukon, de még egy tisztességes könnyezést, sírást sem voltak képesek kipréselni magukból.

Sajnos a film bakiktól és hibáktól hemzseg, de, ha nem lennének ennyire látványosak, akkor nem is foglalkoznék velük. Főleg a végén lesz mindenkinek egyértelmű, hogy mit is értek itt "baki" alatt.

Ennél többet nem igazán szeretnék mondani a filmről.
Mindenki bátran megtekintheti, mert kimondottan jól sikerült, fogyasztható produktum.
Pontoznom is illene? Legyen, akkor 6/10.